Az Európai Unió hivatalos honlapján megjelent: Joint Employment Report 2025
Közös foglalkoztatási jelentés, 2025
Az Európai Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentése (JER) az EUMSZ 148. cikkével összhangban figyelemmel kíséri az Unió foglalkoztatási helyzetét és a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtását. A jelentés éves áttekintést ad az Unióban zajló legfontosabb foglalkoztatási és társadalmi fejleményekről, valamint a tagállamok közelmúltbeli szakpolitikai intézkedéseiről, összhangban az Európai Unióra vonatkozó iránymutatásokkal.a tagállamok foglalkoztatási politikáit, és meghatározza a kapcsolódó kulcsfontosságú szakpolitikai cselekvési területeket. Továbbra is nagy hangsúlyt fektet a szociális jogok európai pillérének végrehajtására, különösen a különböző pillér-elvekhez kapcsolódó tematikus keretek segítségével, tekintettel a társadalmi-gazdasági kilátásokra és a legújabb politikai kezdeményezésekre.

Magyarország, 128.oldal
Magyarország
Nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztődés, különösen a gyermekek körében. 2023-ban, bár még így is közel volt az uniós átlaghoz, mindkét arány romlott (1,3 százalékponttal 19,7 %-ra, illetve 6,3 százalékponttal 24,4 %-ra), az „átlagos” szintről a teljes népességnél, a gyermekeknél pedig „az átlagosnál jobb” szintről a „figyelemmel kísérendő” szintre. A gyermekek jövedelmi szegénysége (AROP) jelentősen nőtt, és a súlyos anyagi és szociális nélkülözés aránya az egyik legmagasabb az EU-ban (összességében 10,4 %, 15,1 % a gyermekek és 17,9 % a fogyatékossággal élő személyek esetében, szemben az EU-ban mért 6,8 %-kal, 8,4 %-kal illetve 11,0 %-kal). A 2023. évi 12 %-os növekedést követően a jövedelmi egyenlőtlenség szintén „figyelemmel kísérendő”, bár még mindig valamivel elmarad az uniós átlagtól (4,5 szemben a 4,7-tel). A (nyugdíjaktól eltérő) szociális transzferek szegénységcsökkentésre kifejtett hatása 2023-ban a „figyelemmel kísérendő” minősítésről „átlagosra” javult (34,5 %), ami összességében sokkal alacsonyabb csökkenési rátát tükröz, de a gyermekek esetében jelentős csökkenés következett be. A szociális transzferek csökkenő eredményessége azt mutatja, hogy míg az árak és a nominálbérek az elmúlt években gyorsan növekedtek, a szociális ellátások, mint például a minimumjövedelem és a családi ellátások nominálértéken nem változtak.

Magyarország az oktatás legtöbb ágazatában kihívásokkal néz szembe, miközben a felnőttkori tanulás terén átlag feletti teljesítményt nyújt. A korai iskolaelhagyók aránya továbbra is magas, így „kritikus helyzetben” van, bár a 2022-ben mért 12,4 %-ról 2023-ban 11,6 %-ra csökkent. Rendszerszintű problémák miatt a romák esetében ez az arány hatszor magasabb volt, ami arra utal, hogy komoly kihívást jelent, hogy megfelelő oktatáshoz és a munkaerőpiac számára szükséges készségekhez jussanak. A tanulók alapkészségei továbbra is alacsonyak, ami jelentős hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági háttérre. Másrészt az elmúlt években a gyermekgondozási kapacitások növelésére irányuló erőfeszítéseket követően a 3 év alatti gyermekek intézményes gyermekgondozásban való részvétele a 2022. évi 12,9 %-ról 2023-ban 20,3 %-ra nőtt, és jelenleg „gyenge, de javuló”. Magyarország a digitális készségek terén „az átlagosnál jobb” teljesítményt nyújtott, és 2023-ban a felnőttkori tanulás terén a „legjobban teljesítők” közé tartozott (58,9 %, illetve 62,2 %, szemben az EU-ban mért 55,6 %-kal illetve 39,5 %-kal). Az alacsony képzettségűek, a munkanélküliek és az 55 év felettiek esetében ez az arány azonban alacsonyabb, mint a teljes népesség körében.

A magyar munkaerőpiac összességében jól teljesít; a tartós munkanélküliség azonban nőtt, és egyes veszélyeztetett csoportok esetében az eredmények továbbra is elmaradnak az uniós átlagtól. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta 2023-ban is „az átlagosnál jobb” volt, és Magyarország továbbra is a „legjobban teljesítők” közé tartozik a háztartások egy főre jutó rendelkezésre álló bruttó reáljövedelme tekintetében. Bár a tartós munkanélküliség továbbra is alacsonyabb az uniós átlagnál, 2023-ban kismértékben nőtt, miközben az EU-ban csökkenő tendencia figyelhető meg, ezért az eredmény „figyelemmel kísérendő”. A kiszolgáltatott csoportok továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek a munkaerőpiacon. A fogyatékossággal élők foglalkoztatási különbsége 2023-ban 2,8 százalékponttal csökkent, és a tartósan magas szintje miatt most „figyelemmel kísérendő” (29,6 százalékpont, szemben az EU-ban mért 21,5 százalékponttal). A foglalkoztatási ráta (15–64 évesek) az alacsony képzettségűek (38,7 %) és a romák (47,3 %) körében 2022-ben jóval elmaradt a magyar átlagtól (74,4 %).
A fenti, első szakasz szerinti elemzés megállapításai, és különösen a „kritikus” vagy a „figyelemmel kísérendő” megjelölésű 6 mutató fényében úgy tűnik, hogy Magyarország a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát érintő potenciális kockázatokkal szembesül, és ez a második szakasz szerinti további elemzést igényel (lásd az 1.4. szakaszban található háttérmagyarázatot).